
Kopások a térdben és a csípőben
A térdízület elhelyezkedése centrális. Minden egyes lépéshez szükség van rá, így a...
A betolakodó lehet baktérium, vírus, egyéb kórokozó, vagy éppen egy bőr alá került szálka. Az irritáló anyag lehet például egy méh mérge, vagy a bőrre fröccsent hypo, a sérülés akár egy vágás, vagy egy kis égés, amikor betettük s tepsit a forró sütőbe.
Amikor az immunrendszer a szervezet bizonyos sejtjeit tévesen ellenségnek tekinti, és harcolni kezd ellenük, autoimmun betegségek alakulnak ki, amelyek rájuk jellemző gyulladásos reakciókkal járnak. Vannak azonban olyan kórképek, ilyen például az elhízás, amelyek önmagukban is segítik a gyulladásos folyamatok kialakulását, és ezzel bizonyos krónikus betegségek létrejöttét.
A gyulladás tüneteit az immunrendszer sejtjei által termelt anyagok hozzák létre. Egy sérülés vagy betegség járhat akut, vagyis rövid ideig tartó gyulladással. Az akut gyulladás az érintett területen fájdalmat, vörösséget, duzzanatot, vagy funkcióvesztést okozhat. Az érintett területtől függően például rosszul mozog a gyulladt ízület, nehézzé válik a légzés, vagy a rágás, romlik a szaglás. A gyulladás járhat fáradtsággal, rossz közérzettel, és lázzal. Az akut gyulladás tünetei néhány napig tartanak.
A 2-6 hétig fennálló gyulladást elhúzódó (szubakut) gyulladásnak, míg a hónapokig, évekig tartót krónikus gyulladásnak hívják. A krónikus gyulladások sokféle betegséggel állhatnak kapcsolatban: cukorbajjal, szív- és érrendszeri betegségekkel, ízületi gyulladással és más ízületi betegségekkel, allergiával, autoimmun betegségekkel. A tünetek a betegségtől függően nagyon sokfélék lehetnek, de a krónikus gyulladás is gyakran okoz fájdalmat és fáradtságot.
A krónikus gyulladások gyakoribbá válnak az életkor előrehaladtával, kialakulásuk kockázatát növeli az elhízás, a dohányzás, a zsírokban és hozzáadott cukorban gazdag egészségtelen étrend, a stressz, az alvászavarok, illetve a változó korban és azt követően a nemi hormonok mennyiségének csökkenése.
Egyes biomarkerek, ilyenek a vérsüllyedés, vagy a C-reaktív fehérje (CRP) jelezhetik, ha a szervezetben gyulladásos folyamatok zajlanak, és az orvos további vizsgálatokat rendelhet el a gyulladás okainak kiderítésére.
A gyulladás kezelése okától és súlyosságától függ. Az orvos kezelést írhat elő a gyulladás okának megszüntetésére, a tünetek enyhítésére, vagy mindkettőre. Bakteriális vagy gombás fertőzés esetén például antibiotikumot vagy gombaellenes szert rendel el, és a kórokozó elpusztításával a gyulladás is megszűnik.
Széles körben állnak rendelkezésre az ún. nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek (NSAID), amelyek ugyan a gyulladás okát nem szüntetik meg, de a gyulladásos reakciókat csökkentik, így enyhítik a fájdalmat, a duzzanatot, a lázat és más tüneteket. Ezt egy olyan enzim gátlásával érik el, amely hozzájárul a gyulladásos biokémiai folyamatok kialakulásához és fenntartásához. Igen hatékony gyulladáscsökkentő gyógyszerek egyes (nem anabolikus) szteroidok. Alkalmazásuk azonban rendkívül nagy körültekintést igényel, hiszen hosszútávon számos mellékhatásuk lehet.
220 mg filmtabletta
Fejfájás, fogfájás, izomfájdalom, ízületi fájdalom, hátfájás és menstruációs fájdalom, megfázáshoz vagy influenzához társuló láz csökkentésére és a társuló fájdalmak tüneti kezelésére.
100 mg/g gél
Ízületi fájdalom, izomfájdalom, valamint csont-ízületi gyulladás lokális kezelésére.
A térdízület elhelyezkedése centrális. Minden egyes lépéshez szükség van rá, így a...
Mozgásszervrendszerünk működésének nélkülözhetetlen részei a két vagy több csont...
Ha kicsit itt fáj, ott fáj, azt a legtöbben nem veszik komolyan.„Jól vagyok, csak túl...